Védőkesztyűk hideg ellen (konvektív/kontakt).
A szabvány leírja a hideg elleni védőkesztyűkre vonatkozó követelményeket. A védőkesztyűnek meg kell védenie viselőjét a konvektív hidegtől és a hideg felületekkel való érintkezéstől. A szabvány a vízállóságról is tájékoztatást ad.
Konvektív hideg (A)
A méréshez egy kézi modellt 35 °C-ra melegítenek. A kesztyűt erre a kézi modellre húzzák. A teljesítményszint azon az energián alapul, amelyet ezen hőmérséklet (30-35 °C) fenntartásához kell felhasználni.
Minél több energiát lehet a kesztyűbe juttatni anélkül, hogy a kesztyűn kívüli szobahőmérsékletet növelné, annál jobbak a kesztyű szigetelő tulajdonságai.
Kontakt hideg (B)
Egy fűtött és egy hűtött lemezt a kesztyű anyaga választja el egymástól. Az alap ismét azon energiaellátás, amely a fűtött lemezhez juttatható anélkül, hogy a hűtött lemezben hőmérsékletváltozást okozna.
Vízállóság (C)
Az 1-es szint a vízállót, a 0-s a vízáteresztőt jelenti. Az X szint azt jelenti, hogy nincs tesztelve. A vízállóság magában foglalja a tenyeret és a kézhátat.
ABC
Az elvégzendő munka meghatározó a megfelelő kesztyű hideg környezethez vagy a szükséges szigeteléshez történő kiválasztásához.
Mivel minél nagyobb a munkavállaló aktivitása hideg környezetben, annál több energiát szállít a kesztyűben lévő, azaz a védendő helyre.
Ha azonban a munkavállaló alig mozog, vagy a munka nem igényel fizikai aktivitást, nagyobb szigetelésre van szükség.